Energia és környezetvédelem

Mit tanított nekünk 2019 az éghajlati válságról

Mit tanított nekünk 2019 az éghajlati válságról


We are searching data for your request:

Forums and discussions:
Manuals and reference books:
Data from registers:
Wait the end of the search in all databases.
Upon completion, a link will appear to access the found materials.

A modern történelem érdekes időszakában vagyunk. A futuristák évtizedek óta merész jóslatokat tettek a világról.

Ma azonban van esélyünk igazolni ezeket az állításokat tényleges adatokkal. A klímamodellek a 70-es évek óta léteznek. És az általuk elmondott történet nem túl kedvező.

A NASA tanulmánya azt mutatja, hogy ezek az éghajlati modellek valójában meglehetősen megbízhatóak, mivel az előrejelzések valóra váltak. A Geophysical Research Letters folyóiratban bemutatott, a Föld átlagos felületi hőmérsékletét előrejelző modellek értékelése megmutatja, mennyire relevánsak voltak ezek a vizsgálatok.

KAPCSOLÓDÓ: 4 FONTOS TÉNY AZ Éghajlatváltozásról Mindenkinek tudnia kell

A csapatot Zeke Hausfather, a kaliforniai Berkeley Egyetem vezette, és az 1970 és 2007 között kifejlesztett klímamodelleket tanulmányozta.

Hausfather csapata e modellek közül 17-et és a globális átlaghőmérséklet-előrejelzéseiket hasonlította össze a tényleges klímaváltozással. Az általuk használt hőmérsékleti adatok számos megbízható forrásból származnak, például a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének felszíni hőmérséklet-elemzés (GISTEMP) idősoraiból.

Az összehasonlításból kiderült, hogy az éghajlati modell 10 előrejelzése szorosan egyezik a megfigyelt adatokkal. Ha tovább számol az éghajlatváltozást előidéző ​​tényezőkkel, például a CO2-koncentrációval, a szám 14-re nő.

Mi az éghajlatváltozás?

A globális felmelegedés a Föld átlagos hőmérsékletének hosszabb időn belüli emelkedése. A relevánsabb kifejezés ma a „klímaválság”.

Sürgeti az éghajlatváltozás agresszív mérséklését, amely a globális felmelegedés és annak káros hatásainak korlátozására tett intézkedések összessége.

Al Gore, az Egyesült Államok volt alelnöke népszerűsítette e kifejezés használatát, kijelentve: "Ha megoldjuk az éghajlati válságot, meg kell ... változtatnunk a törvényeket és a politikákat ..."

Hogy néz ki a jövő?

A klímaválság valóságát már nem lehet tagadni.

  • A Föld hőmérséklete riasztó sebességgel növekszik. Noha néhány hidegebb régióban örvendetes változás, sokakban nem kedvező.
  • Ez a hőmérséklet-emelkedés viszont további vízpárolgást és csapadékot eredményez. Ez növeli a páratartalmat is. Megint lehet, hogy néhol kedvező, de nem mindenhol.
  • Sőt, a magasabb páratartalom tovább növeli a globális felmelegedést, mivel a vízgőz csapdába ejti a nap melegét.
  • Ha tovább növekszik, az olvadó gleccserek és a jég a tengerszint növekedését okozza. Ezt rontja az óceánvíz térfogatának a hő hatására történő bővülése.
  • Ezek a körülmények megzavarják egy terület természetes vegetációját, javítják egyes növények hozamát, míg mások romlik.

A globális klímaválság legfontosabb mutatói

A változás a globális hőmérséklet-emelkedésben, az óceánok felmelegedésében és a jégolvadásban látható. Ezek olyan paraméterek, amelyeket mérhetünk.

De a szélsőséges események, például a hurrikánok is jelzik, mit teszünk bolygónkkal. Az ilyen katasztrófák előfordulása drasztikusan megnőtt az elmúlt 50 évben.

Amikor a jég megolvad, a jégbe szorult üvegházhatású gázok is a légkörbe kerülnek, tovább súlyosbítva a problémát.

Egy másik kapcsolódó probléma az óceánok savasodása. A CO2 feloldódik az óceán vizében, és olyan savakat hoz létre, amelyek pusztítóak lehetnek a vízi élőlényekre.

A kén-oxidok felszabadulása szintén hasonló problémákat okoz, mint például a savas esőzések, amelyek évente sok növényt károsítanak.

Az egyén szerepe

Az ipari forradalom megjelenése óta a légkör szén-dioxid-szintje 280 ppm-ről 400 ppm-re emelkedett.

Az ENSZ különböző országainak 1300 független tudományos szakértőből álló csoportja konszenzust kötött. Azt mondja, hogy 95 százalékos esély van arra, hogy az emberi tevékenységek az elmúlt 50 évben globális felmelegedéshez vezettek.

Ennek nagy része annak a szén-dioxidnak, metánnak és dinitrogén-oxidnak köszönhető, amelyet az emberek közvetlenül vagy ipari tevékenység révén szabadítanak fel.

Enyhítés

Az emberek kezdenek lépéseket tenni a szén-dioxid-termelés csökkentése érdekében, és a tiszta energia mellett döntenek. Számos szervezet szorgalmazza a megújuló energia termelését.

Ugyanakkor törekszenek a hatékonyság és a fogyasztási ráta csökkentésére.

Egyéb csökkentendő emissziók a vízgőz, a metán, a dinitrogén-oxid és a klór-fluorozott szénhidrogének.

Egyénként követhetjük az újrafelhasználás, csökkentés és újrafeldolgozás egyszerű gondolatát. Társadalomként azonban felelősségünk változatosabb.

Sok kormány éppen a klímaválság és a társadalom sürgősségére ébred, aktivizmus és önképzés révén kell előmozdítani ezt a mozgalmat.

Tavaly szeptemberben António Guterres főtitkár klímacsúcsot hívott össze, amelyen a világ vezetői összefogtak, hogy megkönnyítsék az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvéseket és ambíciókat. Különmegbízottjának nevezte Luis Alfonso de Albát, egykori mexikói diplomatát.

A csúcstalálkozó a nehézipart, a természetalapú megoldásokat és az éghajlat-finanszírozást célozta meg. Ez az ENSZ 2020-as éghajlat-változási konferenciájára számít.

Záró szavai a következők voltak: „Lökést adott a lendületnek, az együttműködésnek és az ambíciónak. De még hosszú út áll előttünk.

A legfontosabb környezetvédelmi törvények

164 ország rendelkezik törvényekkel az enyhítési folyamat irányítására. De az Egyesült Államok egy különleges esetet képvisel, mint a világ vezető szerepe az üvegházhatású gázok kibocsátásában.

Hozzászoktunk egy bizonyos életmódhoz, amely fenntarthatatlan. A szomorú valóság az, hogy egyetlen kormány sem foglalkozik ezzel.

Továbbá az ilyen életmódot utánozni próbáló országokat bevonják ebbe a kibocsátási ciklusba.

Az első amerikai törvény, amely ezzel a kérdéssel foglalkozott, az 1963-as Clean Air Act volt. Ez egy szövetségi törvény, amelynek célja a légszennyezés nemzeti szintű ellenőrzése.

A közelmúltban az 1963-as tiszta levegőről szóló törvény alapján kidolgozott 2015-ös tiszta energiával kapcsolatos terv meghatározza a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének állami céljait.

Következtetés

2019 volt az év, amikor az éghajlati aktivizmus megszakadt. És ezt az ügyet előremozdító emberek az ország fiatalsága, akik aktívan fejezik ki gyötrelmüket.

Nagyon alkalmas arra, hogy a helyzetet a jövőjük hazárdjátékának tekintsék azok a politikusok, akik nem is fogják megélni a következményeket.

KAPCSOLÓDÓ: A VIZSGÁLATVÁLTOZÁS TANULMÁNYA 2050-ig civilizációs összeomlást okozhat.

Bizonyos környezeti szenvedések elkerülhetetlenek, de a további romlás megfelelő intézkedések meghozatalával megelőzhető. A probléma az, hogy szerintünk van még időnk.

A jelenlegi nehéz helyzetnek ébresztőnek kell lennie azoknak az embereknek, akik még mindig halogatják. A környezet megóvása a mi felelősségünk.

Nem örököljük a földet őseinktől; kölcsönözzük gyermekeinktől.


Nézd meg a videót: Deadliest Roads. Peru. Free Documentary (Február 2023).